A HYBE leányvállalata, az ADOR, a K-POP problémái és Min Hi-dzsin vezérigazgató nyílt véleménye

✏️ Az előző bejegyzést szeretnéd elolvasni?

ADOR Min Hee-jin vezérigazgatója nemrégiben tartott sajtótájékoztatón a következő problémákra hívta fel a figyelmet a koreai zeneiparban.

1. A nagyvállalatok által vezetett többcímkés rendszer káros hatásai

A HYBE jelenleg 65 céget és 11 kiadót működtet.

BIGHIT MUSIC: BTS (Bangtan Sonyeondan)

PLEDIS Entertainment: SEVENTEEN

ADOR: NewJeans

SOURCE MUSIC: LE SSERAFIM

Belift Lab: ILLIT (és 10 további kiadó)

Az SM, a JYP és más nagy lemezkiadók nem különálló jogi személyiségekkel rendelkező vállalatokra osztják fel a szervezetet, hanem „1. osztály, 2. osztály” típusú nagy létszámú szervezeti struktúrátalkalmaznak.

Ezzel szemben a HYBE a legaktívabban alkalmazza a többcímkés rendszert.

A BTS-t létrehozó BIGHIT-re építve fokozatosan felvásárolta a SOURCE MUSIC, a PLEDIS, a KOZ és más már létező cégeket, valamint létrehozta a Belift Lab-et (egy CJ ENM-mel közösen alapított cég, amelynek később megvásárolta a részesedését) és az ADOR-t is az elmúlt években.

Míg a régi cégek egyetlen cég keretein belül, osztályok szerint osztották be a különböző előadókat, és ezeket egy központi szervezet irányította, addig a HYBE egyfajta konglomerátumként, különálló leányvállalatok alapján szervezi az előadók tevékenységét.

Ennek eredményeképpen a HYBE leányvállalatai az elmúlt években a rekordnagyságú bevételnövekedés motorjai voltak.

Minden vállalatnak megvan a saját vezérigazgatója, akik szilárd tőkeállománnyal a hátuk mögött, saját módszereikkel vezetik a vállalatukat, és segítik a művészek sikereit.

Ennek a rendszernek a bevezetése mögött a bizonyos előadóktól való függőség csökkentése,egyidejűleg pedig a vállalatok önállóságának biztosítása és az egészséges verseny ösztönzéseállt.

A gyors növekedés azonban kommunikációs problémákhozvezetett, és sokan úgy vélik, hogy a HYBE és az ADOR közötti konfliktus is ebből fakad.

A kiadók közötti rivalizálásés a kommunikációs nehézségek miatt az előadók fellépéseinek időpontjával és koncepciójával kapcsolatos információk nem mindig jutnak el mindenkihez, emiatt zavar keletkezhet– ezt állítják a belső források. Ez a helyzet pedig a jelenlegi krízis kiváltó okais egyben.

Mindez azt jelzi, hogy a nagyvállalatok által vezetett többcímkés rendszer negatív hatással van a koreai zeneiparra.

🔹 A „gyári K-pop gyártás” módszerének korlátai: plágiumviták

Min Hee-jin vezérigazgató felhívta a figyelmet az ADOR előadói zenéjével és koreográfiájával kapcsolatos plágiumvitákra is.

Ezek a problémák mind az előadóknak, mind a fogyasztóknak negatív hatással vannak – tette hozzá.

Egy középkategóriás zeneipari cég vezetője elmondta: „Ahogy az amerikai fesztiválon is látható volt, ahol az egyik énekes előadói képességei kapcsán felmerült vita, ha rövid idő alatt sok csoportot debütáltatnak, akkor előfordulhat, hogy a csapatokban vannak olyan tagok, akik nem elég tehetségesek.” Majd hozzátette: „Ez a módszer rövid távon segíthet a K-pop ipar növekedésében, de hosszú távon negatív következményekkel is járhat.”

2. Idol fotókartyák

Az „idol fotókartyák”, más néven „poka” a zenei albumokhoz mellékelt, kis kártyák, amelyeken az előadók képei láthatók.

A rajongók szívesen gyűjtik és cserélik ezeket a kártyákat, és az idolcsoportok népszerűségének egyik mutatója is.

🔸 Fotókartya vásárlás és gyűjtés

Az idol albumokhoz véletlenszerűen mellékelnek fotókartyákat.

A rajongók több albumot is vásárolnak, hogy összegyűjtsék a kártyákat, vagy online kereskednek egyedi fotókartyákkal.

🔸 A fotókartya piac növekedése

Az idol fotókartyák a K-POP rajongói kultúra növekedésével együtt külföldre is eljutottak, és egyre népszerűbbek.

A fotókartya kereskedelmi piac is egyre nagyobb, és vannak rajongók, akik jelentős összegeket költenek a gyűjtésre.

Az idol albumokhoz mellékelt fotókartyák az előadók és a rajongók közötti kommunikáció eszközeivé váltak, de a rajongói kultúra és a kommercializmus ördögi köre, az etikátlan kereskedelem, a rajongók túlzott ragaszkodásastb. miatt negatív kritikákat is kapnak.

🔹 A rajongói kultúra és a kommercializmus ördögi köre

Bizonyos tagok fotókartyáinak ára ugrásszerűen emelkedik, ami egyenlőtlenséghez és konfliktusokhoz vezeta rajongótáborok között, és felmerül a veszélye, hogy az idol albumok vásárlása csak a fotókartya sorsolásának eszköze lesz.

Emellett egyre többen vásárolnak fotókartyákat albumvásárlás nélkül, ami a zeneipar egészséges fejlődését veszélyezteti.

Néhány médiaorgánum beszámolt arról, hogy a rajongók a kedvencük fotóiért túlzottan sokat költenek, és felhívta a figyelmet az irracionális fogyasztási mintákraés a lehetséges gazdasági problémákra.

<Miért nevezik a mai tizenévesek a ritka fotókartyákat „Banpo Jajai-nak” és „Hannam The Hill-nek”>

<„10 millió won-t költöttem K-pop rajongásra” – A globális MZ generáció rajong a „killing contentért”>

🔹 Környezeti problémák

Az idol albumok vásárlása után rengeteg fotókartya kerül a szemétbe, ami forráspazarláshoz és környezetszennyezéshezvezethet – ez a félelem is felmerült.

<„Szépséges szemét”, amit a rajongók a rajongói találkozóra gyűjtenek… A 100 millió eladott album árnyéka”>

<„Az idol albumok „pokái” a szemetesben végzik… A kereskedelmi praktikák a környezetet is tönkretehetik”>

ADOR Min Hee-jin vezérigazgatója nyíltan bírálta a véletlenszerűen elhelyezett fotókartyákat, amelyek miatt a fogyasztók olyan érzéssel vásárolnak, mintha lottószelvényt vennének, és az ún. „kiszorítást(amikor a forgalmazók és értékesítők nagy mennyiségben vásárolják meg az új albumokat, és a kiadók rajongói találkozókkal és egyéb jutalmakkal hálálják meg ezt a gyakorlatot). „Ez a rajongókra háruló terhekkel és a piac felborításával jár” – mondta.

"A NewJeans-szel azt akartam megmutatni, hogy ilyen praktikák nélkül is lehet sikeresek." – tette hozzá.

💬 A HYBE és az ADOR Min Hee-jin vezérigazgatója közötti vita a koreai zeneipar strukturális problémáitmutatja be.

A nagyvállalatok által uralt monopólium, a tisztességtelen szerződések és a plágiumviták régóta ismert problémák.

Ha nem oldják meg ezeket a problémákat, akkor nem lehet remélni a koreai zeneipar fenntartható fejlődését.

Szükség van egy mélyreható vitára és a megoldási javaslatok kidolgozására.

Az előadóknak, a kiadóknak, valamint a kormánynak és a kapcsolódó intézményeknek együtt kell működniük egy egészséges zeneipari ökoszisztéma kialakítása érdekében.