![translation](https://cdn.durumis.com/common/trans.png)
Ez egy AI által fordított bejegyzés.
A HYBE leányvállalata, az ADOR, a K-POP problémái és Min Hee-jin vezérigazgató nyers véleménye
- Írás nyelve: Koreai
- •
-
Referencia ország: Minden ország
- •
- Informatika
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- Min Hee-jin, az ADOR vezérigazgatója a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján bírálta a nagyvállalatok által dominált multi-label rendszer hibáit és az idol fotókártya rendszer problémáit, ezzel a K-pop ipar strukturális problémáit kritizálva.
- Különösen a HYBE multi-label rendszere kommunikációs problémákat és a címkék közötti versengést idézi elő, a „gyári K-pop gyártási" módszer pedig a plágium vitákat és a művészek képességeinek romlását eredményezi - állította.
- Emellett a fotókártyák a rajongói kultúra és a kereskedelmi kultúra ördögi körét erősítik, és etikátlan kereskedelemhez, a rajongók túlzott ragaszkodásához vezetnek, valamint környezeti problémákat is okoznak - mondta.
✏️ Előző bejegyzés megtekintése?
ADOR Min Hee-jin vezérigazgató a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón a következő problémákra hívta fel a figyelmet a koreai zeneiparban.
1. A nagyvállalatok által vezérelt többcímkézéses rendszer káros hatásai
A HYBE jelenleg 65 vállalattal és 11 címkével rendelkezik.
BIGHIT MUSIC : BTS
PLEDIS Entertainment : SEVENTEEN
ADOR : NewJeans
SOURCE MUSIC : LE SSERAFIM
Belift Lab : ILLIT, valamint 11 címke cég működtetése
Az SM, a JYP és más nagyvállalati ügynökségek inkább a „1. részleg, 2. részleg” típusúnagyméretű részleg szervezet működtetésévelhelyettesítik a különálló jogi személyekként működő számos céget.
Ezzel ellentétben a HYBE a legaktívabban bevezeti és működteti a többcímkézéses rendszert.
A BTS-t létrehozó BIGHIT-et alapul véve a SOURCE MUSIC, a PLEDIS, a KOZ és más, már létező cégeket egymás után felvásárolták, majd a Belift Lab-et (CJ ENM-mel közös vállalatként alapították, majd a részvényeket megvásárolták), az ADOR-t és más cégeket újraalapítottak az elmúlt néhány évben.
Míg a hagyományos vállalatok egy cég keretein belül, részlegek szerint osztják be a különböző művészeket, és azok menedzsmentjét végzik, addig a HYBE a tőkeholding-csoportokhoz hasonlóan minden egyes leányvállalat szintjén szabályozza a művészek tevékenységét.
Ennek eredményeként a HYBE saját leányvállalatainak működtetése az elmúlt években a rekord nagyságú bevételnövekedés motorja volt.
Minden egyes vállalat különálló vezérigazgatói rendszerrel rendelkezik, amely szilárd tőkeerővel rendelkezik, és saját módján működteti a céget, és a művészek sikeréhez vezet.
A rendszer bevezetésének hátterében aspecifikus művészek iránti függőség csökkentése mellettaz egyes vállalatok önálló jogkörének biztosítása, valamint atisztességes verseny ösztönzéseáll.
Azonban a gyors növekedés akommunikációs problémákhozott magával, és sokan úgy vélik, hogy a HYBE és az ADOR közötti konfliktus is ebből a környezetből fakadt.
Címke közötti rivalizálásis előfordul, és mivel nincs megfelelő kommunikáció,a művészek zavarba jönnek, amikor nem tudják megosztani a tevékenységük idejét és koncepcióját. A belső alkalmazottak elmondták, hogya jelenlegi katasztrófa kiindulópontjais volt.
Min Hee-jin állítása szerint a nagyvállalatok által vezérelt többcímkézéses rendszer negatívan befolyásolja a koreai zeneiparot.
🔹 A „gyári K-pop gyártás” módszerének korlátai: plagizálási viták
Min Hee-jin vezérigazgató felhívta a figyelmet az ADOR-hoz tartozó művészek zenéjének és koreográfiájának plagiarismával kapcsolatos vitákra is.
A vezérigazgató szerint ezek a problémák negatív hatással vannak mind a művészekre, mind a fogyasztókra.
Egy középvállalati zenei ügynökség vezetője elmondta: „A közelmúltban az Egyesült Államokban tartott fesztiválon tapasztalt énekesek hangminőségével kapcsolatos viták is mutatják, hogyha rövid időn belül sok csoportot debütáltatnak, akkor egyszerűen nem lehet elkerülni a gyengébb képességű tagok bevonását.” Hozzátette: „Ez a fajta módszer rövid távon elősegítheti a K-pop iparág növekedését, dehosszú távon negatív hatással lehet.”
2. Idol fotókártyák
Az ún. „fotókártyák” az idol albumokba tartozó kis méretű kártyák, amelyekre a művészek képei vannak nyomtatva.
A rajongók szívesen gyűjtik és cserélik ezeket a kártyákat, amelyek az idol csoport népszerűségét is tükrözik.
🔸 Fotókártyák vásárlása és gyűjtése
Az idol albumok vásárlása esetén véletlenszerűen mellékelnek fotókártyákat.
A rajongók több albumot is megvásárolnak, vagy online kereskednek az egyes fotókártyákkal, hogy összegyűjtsék azokat.
🔸 A fotókártya-piac növekedése
Az idol fotókártyák a K-POP rajongói bázis növekedésével együtt külföldre is exportálódnak, és népszerűek.
A fotókártyák kereskedelmi piaca is egyre nagyobb, és egyes rajongók jelentős összegeket fektetnek be a gyűjteményükbe.
Az idol albumok fotókártyái a rajongók és az idolok közötti kommunikáció eszközeként szolgálnak, azonbana rajongói kultúra és a kereskedelmi szemlélet ördögi köre,az erkölcstelen kereskedelem,a rajongók túlzott ragaszkodása stb. negatív szempontokat is felvetnek.
🔹 A rajongói kultúra és a kereskedelmi szemlélet ördögi köre
Egyes tagok fotókártyáinak ára az egekbe szökik, amia rajongók közötti egyenlőtlenséghez és konfliktushoz vezet, és aggodalomra ad okot, hogy az idol albumok vásárlása a fotókártyák sorsolásának eszközeként alakulhat át.
Emellett az albumvásárlás nélküli fotókártya-vásárlás is egyre gyakoribbá válik, ami a zenei iparág egészséges fejlődését hátráltatja.
Egyes médiaorgánumok beszámoltak olyan rajongókról, akik a fotókártyák megszerzése érdekében túlzott fogyasztásban vesznek részt, amiirracionális fogyasztási mintákatés anyagi nehézségeket eredményezhet.
<„10 millió forintot költöttem a K-pop rajongásomra” A globális MZ generáció odavan a gyilkos tartalomért>
🔹 Környezeti problémák
Az idol albumok megvásárlása utána kidobott fotókártyákjelentős mennyiségben keletkeznek, amierőforrás-pazarláshoz és környezetszennyezéshezvezethet.
ADOR Min Hee-jin vezérigazgató nyíltan bírálta avéletlenszerű fotókártya-beillesztésrendszert, amely a fogyasztók számára lottószerűen motiválja az albumok folyamatos vásárlását, valamint az ún.„kiszabadítás”(az a gyakorlat, hogy a forgalmazók és a kereskedők nagy mennyiségben megvásárolják a legújabb albumokat, és az ügynökség fanmeetinggel és más jutalmakkal fizet nekik). Azt mondta: „Ez a rajongók terhére megy, és zavart okoz a piacon.”
„A NewJeans képes lesz sikerre jutni anélkül, hogy ezt tenné.”
💬 A HYBE és ADOR Min Hee-jin vezérigazgatója közötti vita jól mutatja akoreai zeneipar szerkezeti problémáit.
A nagyvállalatok által vezérelt monopol struktúra, a tisztességtelen szerződési gyakorlatok és a plagiarismával kapcsolatos viták régóta ismert problémák.
Ha ezeket a problémákat nem oldják meg, akkor nem lehet remélni a koreai zeneipar fenntartható fejlődését.
Szükség van az ezekhez a problémákhoz kapcsolódó mélyebb megbeszélésekre és a megoldások megtalálására.
A művészeknek, az ügynökségeknek, valamint a kormánynak és a kapcsolódó szervezeteknek együtt kell működniük a zeneipar egészséges ökoszisztémájának kialakításában.